Mocskos a Pénz? Naná! 
Egész nap pénzzel bánunk: vásárolunk, adjuk, kapjuk, eltesszük, majd ismét elővesszük, vagyis folyamatosan érintkezünk a pénzzel; lényegében folyamatosan kezet kellene mosnunk. Hogy miért?
A pénzen- érme vagy a papírpénz- átlagosan több baktérium van, mint a WC ülőkén, és nagyon kevés ember mos kezet miután megérintette, megfogta, elővette, elrakta És egy napon sokat van pénz a kezünkben. És ez érvényes a legfejlettebb országokban is.
Jóllehet, az emberek kétharmada úgy gondolja, hogy a pénz piszkos, mégis csak minden ötödik ember mos kezet miután használta a pénzt- ez derül ki egy tanulmányból melyet a Master Card végzett 12 európai országban több mint 9000 ember részvételével. Az is kiderült, hogy a nők többször mosnak kezet, mint a férfiak, miután a pénzt megérintették.
Eme tanulmány szerint, az Európában lévő bankjegyeken, pénzeken, több mint 26000 baktériumot lelhető fel. 
Úgy-e milyen hihetetlen? Mondhatnánk azt is akár, hogy a pénz a baktériumok melegágya. 
A legszennyezettebb, legpiszkosabb pénz az Egyesült Királyságban, Dániában, Ausztriában és Oroszországban van, számolt be erről a Daily Mail.
A papír alapú pénznek az előnye, hogy mivel több papírréteget nyomnak össze, így több biztonsági elemet tud a bankjegy tartalmazni.
És mennyivel „tud többet” a műanyag alapú pénz? 
Többek között azt is, hogy elegánsabb és hamisításra csaknem alkalmatlan ez a pénzfajta, de négyszer hosszabb életű, mint a papírpénz, tisztábban tartható, és anyaga miatt újrahasznosítható. A pénzbe helyezett biztonsági szál sokkal ellenállóbb a műanyag burkolatban, mint a korábbi papírban.
Az érmék nem immunisak a baktériumokkal szemben, rajta vannak és ott is maradnak! A közelmúltban az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy célszerűbb lenne átállni a papírpénzről és érméről, a műanyag alapú pénzre, mely ellenállóbb a szennyeződésekkel szemben.
A világban jelenleg harminc állam használ műanyag bankót. Az elsőket 1988-ban Ausztrália, Costa Rica, Mexikó és Brazília vezette be. Az Amerikai Egyesült Államok azzal az indokkal halogatja a műanyag bankóbevezetését, hogy több lenne a nyomdai költség, míg Japánban és az Európai Unióban még vita tárgyát sem képezte az elképzelés. Románia az első és mindeddig az egyetlen európai ország, amely áttért a pénzalapúról a műanyag (polimer) alapú bankjegyek használatára.
Hogy nálunk mikor térnek át a tisztább pénzre? Nem tudni. Addig marad a piszkos pénz. Tegyünk ellene, legalább a kezünk mossuk tisztára, többször. 
Mocskos pénz? Mégis szükségünk van rá. :)
